Hazai on-line LCA adatrendszer kialakítása a vállalkozások környezetbarát fejlesztésének támogatására (GVOP 3.1.1-2004-05-0248/3.0)

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai intézete - GVOP projekt keretében - a Miskolci Egyetemmel konzorciumban dolgozott egy on-line LCA adatbázis kialakításán ("Hazai on-line LCA adatrendszer kialakítása a vállalkozások környezetbarát fejlesztésének támogatására"), ugyanis magyarországi sajátságokat tükröző adatok az LCA elemzések készítéséhez eddig nem álltak rendelkezésre.

A korábbi elemzések során kapott eredményeket minden esetben fenntartással kellett kezelni, mert azok nem a hazai viszonyokat tükrözték, adott esetben több, más esetben kevesebb környezeti hatást jelentett a valóságban, mint ahogy a szoftver értékelte. Ezért a hazai adatbázis kiépítése hiánypótló. Egy NKFP projektben az élelmiszer-feldolgozás területén kezdődött el egy adatbázis kiépítés, amely elsősorban a projektben megvalósuló kutatásokra koncentrál, másrészt nem számol a technológiai különbözőségekkel, és így az elemzések eredményei csak relatív összehasonlításokra adnak lehetőséget az adott rendszeren belül. Két fő probléma merült fel az adatbázist illetően:

  • a hazai energiarendszer környezeti hatásának reális figyelembevételének megoldása, és
  • a hulladékgazdálkodásra vonatkozó sajátosságok beépítése.

Az értékeléseknél felmerülő probléma abban rejlik, milyen módszerrel történik az értékelés. Ugyanis ahány módszer (eco-indikátor 95, ecoindikátor 99, EDIP, eco-it, stb.), annyi értékelés és eredmény. Ezek viszont nem mérhetők össze. 
A projekt hazai viszonyok figyelembevételével kifejlesztett adatsorai a nemzetközi kutatásban eddig elért eredményekre épülnek, de azok a hazai energiahatékonysági elemeket is tartalmazzák az általánosan alkalmazott technológiák több éves átlag adatainak vizsgálatára épülve, és az új technológiák környezeti hatásának mérésen is alapulnak. A kutatás elsősorban a világon legnagyobb arányban használt SimaPro és GaBi életciklus-elemző szoftverek alapján indult meg. A külföldi szoftverek alkalmazásának egyik nehézsége, hogy csak angol nyelvű adatokat tud értelmezni, másrészt az abban szereplő adatok- elsősorban az energiaszektor eltérése miatt torzultak, nem a hazai viszonyokra érvényes környezetterhelést mutatják. 
Az adatsorok kifejlesztésével meggyorsul az életciklus elemzésen alapuló környezettudatos tervezés folyamata és alkalmazása a termék és technológia tervező vállalkozások esetében.

 

A projekt célja        A kutatás szakaszai      Energiaszektor       Hulladékszektor