BAY-LOGI, MISKOLCI EGYETEM, KM-PROJEKT KFT.:

BAY-LOGI, MISKOLCI EGYETEM:

BAY-LOGI, FEBE ECOLOGIC:

  • Begyűjtött fáradt olaj cementgyári együttégetésének és anyagában történő újraasznosításának környezeti szempontú összehasonlítása az LCA alkalmazásával a HOLCIM Zrt megbízásából
  • ECOLIFE II: ökohatékony technológiák kutatása az elektronikában a termékek és szolgáltatások teljes életciklusának figyelembe vételével – a projektet az EU GROWTH programja támogatja (2002-2006.)

FEBE ECOLOGIC (válogatott projektek):

    • Hulladék gumiabroncsok hőkezelésével keletkezett termékek kerámiaparkban történő újrahasznosításának fenntarthatósági tervezése a környezeti (LCA), gazdasái (LCC – life cycle costing) és társadalmi (SLCA – social LCA) tényezők elemzésével – az EU 7- Keretprogamja által támogatott TYGRE projekt keretében, az ETRA (European Tyre Recícling Association) közreműködésével. (2009-2012)
    • Az életciklus elemzés tudományos és gyakorlati elemeinek integrálása a KÖRINFO online információs rendszerbe a környezethatékonyvés környezettudatod döntéshozatal szolgálatában – a KÖRINFO rendszer a BME Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék irányításával készül a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében (2009-2010)
    •  A MOL NyRt megbízásából a BAYLOGI által elvégzett LCA tanulmányok (polietilén, polipropilén, benzin és gázolaj) szakmai (kritikai) felülvizsgálata. (2008-2009)
    • Az LCA módszertanán alapuló Nemzetközi Környezeti Termék Deklaráció (EPD – Environmental Product Declaration) rendszer kifejlesztése az INTEND projekt kretében az EU LIFE Environment programjának támogatásával (2003-2005)
    • PNEUMA: új technológiákon alapuló back-up rendszerek fejlesztése és környezeti életciklus-elemzése a savas ólom akkumulátorok helyettesítésére az energia-tárolásban – a projektet az EU LIFE Environment programja támogatta (2004-2006.)
    • SIM: az európai zöldség- és gyümölcsszállításhoz használt csomagolási alternatívák (fa, karton, műanyag) összehasonlítása környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból – a Stuttgarti Egyetem koordinálásával (2005-2006.)

  • eLCA: LCA alkalmazása kis- és középvállalatoknál, adatbázisok és szoftvertermékek fejlesztése – a projektet az EU eContent programja támogatta (2001-2004.)
  • VAMP: szelektív hulladékfeldolgozás és életciklus-elemzés (LCA) az építőiparban – a projektet az EU LIFE Environment programja támogatta (2000.)

Termékek életciklusának elemzése, különös tekintettel a vonatkozó, legutolsó EU-irányelv-tervezet, illetve az időközben megjelenő irányelv tárgyi hatályát képező elektromos és elektronikus berendezésekre

Év: 2002

Megbízó: Környezetvédelmi Minisztérium

Kidolgozó: COWI Magyarország Kft.

Külső szakértők:

  • Dr. Tóthné Dr. Szita Klára, Szegedi Tudományegyetem, Miskolci Egyetem
  • István Zsolt, BAY-LOGI
  • Garamvölgyi Ernő, BAY-LOGI

A projekt magvalósítása során érintett főbb témakörök:

    • Jogi szabályozási háttér
    • Életciklus-elemzés módszere

  • Hűtőgépek életciklus elemzése

A megvalósult tanulmány részletes tartalomjegyzéke (pdf, 34 KB)

Hazai on-line LCA adatrendszer kialakítása a vállalkozások környezetbarát fejlesztésének támogatására (GVOP 3.1.1-2004-05-0248/3.0)

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai intézete – GVOP projekt keretében – a Miskolci Egyetemmel konzorciumban dolgozott egy on-line LCA adatbázis kialakításán (“Hazai on-line LCA adatrendszer kialakítása a vállalkozások környezetbarát fejlesztésének támogatására”), ugyanis magyarországi sajátságokat tükröző adatok az LCA elemzések készítéséhez eddig nem álltak rendelkezésre.

A korábbi elemzések során kapott eredményeket minden esetben fenntartással kellett kezelni, mert azok nem a hazai viszonyokat tükrözték, adott esetben több, más esetben kevesebb környezeti hatást jelentett a valóságban, mint ahogy a szoftver értékelte. Ezért a hazai adatbázis kiépítése hiánypótló. Egy NKFP projektben az élelmiszer-feldolgozás területén kezdődött el egy adatbázis kiépítés, amely elsősorban a projektben megvalósuló kutatásokra koncentrál, másrészt nem számol a technológiai különbözőségekkel, és így az elemzések eredményei csak relatív összehasonlításokra adnak lehetőséget az adott rendszeren belül. Két fő probléma merült fel az adatbázist illetően:

  • a hazai energiarendszer környezeti hatásának reális figyelembevételének megoldása, és
  • a hulladékgazdálkodásra vonatkozó sajátosságok beépítése.

Az értékeléseknél felmerülő probléma abban rejlik, milyen módszerrel történik az értékelés. Ugyanis ahány módszer (eco-indikátor 95, ecoindikátor 99, EDIP, eco-it, stb.), annyi értékelés és eredmény. Ezek viszont nem mérhetők össze.
A projekt hazai viszonyok figyelembevételével kifejlesztett adatsorai a nemzetközi kutatásban eddig elért eredményekre épülnek, de azok a hazai energiahatékonysági elemeket is tartalmazzák az általánosan alkalmazott technológiák több éves átlag adatainak vizsgálatára épülve, és az új technológiák környezeti hatásának mérésen is alapulnak. A kutatás elsősorban a világon legnagyobb arányban használt SimaPro és GaBi életciklus-elemző szoftverek alapján indult meg. A külföldi szoftverek alkalmazásának egyik nehézsége, hogy csak angol nyelvű adatokat tud értelmezni, másrészt az abban szereplő adatok- elsősorban az energiaszektor eltérése miatt torzultak, nem a hazai viszonyokra érvényes környezetterhelést mutatják.
Az adatsorok kifejlesztésével meggyorsul az életciklus elemzésen alapuló környezettudatos tervezés folyamata és alkalmazása a termék és technológia tervező vállalkozások esetében.