XIV. LCA Konferencia: 2019. 11. 18-19., Szentendre

LETÖLTÉS

LETÖLTÉS

Az Interreg Central Europe Program által támogatott CIRCE2020 projekt (Expansion of the CIRcular Economy concept in the Central Europe local productive districts) keretében tíz hulladékáram másodlagos nyersanyagként történő újrahasznosítására valósulnak meg körforgásos megoldások. Ezek környezeti- és költségértékelése, továbbá összehasonlítása a hagyományos “business as usual” hulladékkezelési megoldásokkal, a projekt céljainak megfelelően kifejlesztett LCA (Life Cycle Assessment) és LCC (Life Cycle Costing) alapú módszertanokkal történt. Az előadás bemutatja az öt közép-európai régiót érintő együttműködés lépéseit, a közös módszertant és az életciklus elemzések tapasztalatait. A magyar, osztrák, lengyel, olasz és horvát partnerek és szakértők együttes értékelése alapján az előadás összefoglalja a gyártó és hulladékkezelő vállalatok előtt álló kihívásokat és az LCA/LCC vizsgálatok lehetséges előnyeit körforgásos gazdasági modellek fenntarthatóságának tervezésében. LETÖLTÉS

Minden szervezetnek csökkentenie kell az üvegházhatást okozó gázkibocsátását (ÜHG): az országok különböző mértékű elkötelezettséget vállaltak, aminek megvalósításában a cégeknek, intézményeknek is részt kell venni. Természetesnek vehető, hogy ennek elérése érdekében előbb-utóbb jogszabályi keretek között lesz ez is meghatározva. Ennek megfelelően, minden szervezetnek javasolt, legalább az adott időszakra vonatkozó vállalásokhoz tartania magát, de természetesen ennél ambiciózusabb célokat is megfogalmazhatnak is végre hajthatnak. Ahhoz, hogy a szervezetek részt tudjanak venni a szén-dioxid kibocsátás folyamatában – ki kell számítaniuk az ÜHG kibocsátásukat. De hol is kell ezt kezdeni? Először is az érintettek számára át kell adni a szükséges ismereteket. Mi is pontosan a globális felmelegedés, és miért jelent kihívást az emberiség számára, illetve, hogy miért kell mindenkinek részt venni ennek a változásnak a megállításában? Ezután meg kell határozni, hogy pontosan mekkora környezeti hatásért vagyunk felelősek a szén-dioxid kibocsátás tekintetében. Erre szolgál alapul szénlábnyom vagy karbonlábnyom számítás. A nemzetközileg elfogadott protokollokat alapul véve meg tudjuk határozni a teljes kibocsátásunkat egy megadott alany tekintetében. Ezen belül pedig különösen a scope 3 kibocsátás nyújthat érdekes, esetenként meglepő eredményeket tartalmazó információkat az ÜHG emisszióról illetve annak csökkentési potenciáljáról. A számítás során szintén fontos nemzetközileg elfogadott adatbázisból való emissziós faktor (EF) származtatása és alkalmazása annak érdekében, hogy hiteles képet kapjuk és azt valósan össze tudjuk vetni igény esetén egy hasonló alannyal. A számítás eredményei bármikor hitelesíthetőek egy független harmadik féllel. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának meghatározása a kibocsátás-csökkentési terv kialakításában és végrehajtásában játszik fontos szerepet.  LETÖLTÉS

Az SGS hosszú évek óta rendelkezik akkreditációval a termékek karbonlábnyom-számításának hitelesítésére. Magyarországon az utóbbi időben tapasztalható érdeklődés erre a szolgáltatásunkra. Az érdeklődő cégek általában vevőik megkeresései alapján jelentkeznek. Általában rövid határidőt szab a vásárlójuk a feladat elvégzésére, de nem ad tájékoztatást azzal kapcsolatban. Így a leendő ügyfelek ismeretek hiányában a tárgyszó alapján az interneten megtalált szervezethez fordulnak, és igyekeznek alap információkhoz jutni. Tájékozódásuk a legtöbbször határidő-módosítási kérelemhez vezet, amikor megértik, hogy nem meglévő „ISO” tanúsítványaik egyszerű kiegészítéséről van szó. Előadásomban az SGS karbonlányom-számítás tanúsítási tevékenységéről, illetve ennek a Magyarországon még új szolgáltatásnak a kezdeti nehézségeiről számolok be. LETÖLTÉS

Tagvállalatunk megbízásából termék karbonlábnyom számítást végeztünk a vállalat két terméktípusára az ISO14067-es szabványnak megfelelően. A karbonlábnyom számítás életciklus szemléletre épül, a termék életszakaszai közül a cradle-to-gate és a gate-to-gate szakaszra készül az elemzés, azaz vizsgáljuk egyrészt a gyártás és logisztika, másrészt az alapanyagoktól az üzemig terjedő életciklus szakasz üvegházhatású gáz kibocsátását. LETÖLTÉS

Az épület életciklusának EPD moduljai mindazokat az alapvető adatokat tartalmazzák, amelyek lehetővé teszik az épületek környezeti értékelését, azaz egy épület életciklus szakaszai elemzésének alapját az építési szektorra vonatkozó EPD teremti meg. Annak érdekében, hogy az épület különböző életciklus szakaszaiban az egyes környezeti hatáskategóriák egymáshoz viszonyított súlyát kiszámíthassuk, ún. súlyozó faktorral alakítjuk át a normalizált értékeket. A 2018 évtől érvényes súlyozási faktorokat 15 különböző hatáskategóriára vonatkozóan a JRC Technical Reports (EU 2018) tartalmazza. Annak függvényében, hogy a toxicitással kapcsolatos hatáskategóriákat beszámítjuk vagy kihagyjuk a súlyozást illetően, különböző EF értékekkel számolhatunk. Jelen kutatómunka az egyes EPD modulok normalizált és súlyozott környezeti hatáskategória értékeit mutatja be az EF 3.0 súlyozási módszer szerint, elsősorban a kötő- és építőanyagok előállítási szakaszára vonatkozóan. A kutatómunkában a CEM II. B-M, 32.5 R (V-LL) összetett portlandcement bázisú és a CEM II/B-S 42,5 N kohósalak-portlandcement alapú betonreceptúrák LCA eredményei is összehasonlításra kerülnek. LETÖLTÉS

Az apadó erőforrások és a különböző környezeti terhelések kezelése, egyre növekvő kihívást jelentenek. Ezen problémáknak a megoldására már több elméleti megoldás, szemlélet is kidolgozásra került. Az ipari szimbiózis és a körforgásos gazdaság elméletei, szoros kapcsolatban állnak egymással. Számos nemzetközi projekt indult ezekkel kapcsolatosan, az egyik közülük a CIRCE2020. A projekt célkitűzése, hogy az egyes mintaterületeken keletkező hulladékáramok hasznosíthatóvá váljanak (nyersanyaggá alakítással vagy egy magasabb rangú hulladékkezelés révén). Az újabb megoldások az eredetileg alkalmazott eljárásokhoz képest több szempontból jobb alternatívát kell, hogy jelentsenek: alacsonyabb környezeti lábnyomot érjenek el, gyakorlatban megvalósíthatóak, gazdaságosabbak, piaci viszonyok között életképesebbek legyenek. A projektpartnerek életciklus elemzés segítségével értékelték az országokban folyó pilotok egyes szcenárióit, mely elemzés csak egy része volt a teljes vizsgálatnak. A pilot keretein belül kialakult együttműködések jó alapot adnak – átlépve a mintaterületek határait – kiterjedtebb ipari szimbiózisok kialakulásának. LETÖLTÉS

Az előadás áttekinti a különféle hagyományos és megújuló energiaforrásokat hasznosító erőműtechnológiák életciklus alatti anyagfelhasználását, valamint a megvalósításukhoz és működőképességük fenntartásához szükséges saját energiafelhasználásukat, a károsanyag kibocsátásukat és az emberi egészségkárosító hatásukat. A “kiterjesztett” életciklus a bányanyitással kezdődik, a bányászattal, majd a nyersanyagfeldolgozással (pl. kohó) folytatódik, amelyet a komponensek gyártása és összeszerelése követ. A szállítási folyamatokat is beszámítva, fontos szakasz az építés, majd az üzemeltetés. A rendelkezésre állást a karbantartás biztosítja, amely alatt nincs villamosenergia termelés, de van energiafogyasztás. Végül pedig a lebontás és az ártalmatlanítás is energiafogyasztással jár. Ezek a kiterjesztett életciklus alatti folyamatok és technológiák Planétánk (Földünk) anyagát fogyasztják (“Materialfresser” = “Anyagzabálók”). Az előadás a számszerű összehasonlításokat táblázatokban és diagramokban mutatja be. LETÖLTÉS

Az elektromos járműhajtások teljes életciklus elemzése még viszonylag újkeletű, és fontos elemei, mint például az akkumulátorok körkörös gazdaságba való visszavezetése adatok hiányában alig becsülhető. Az eddigi számítások alapján azonban kirajzolódni látszik, hogy a jelenlegi technológiák alkalmazásával lényeges előny vagy hátrány egyik technológiához sem köthető. Viszonyt valamennyi számítás világosan rajzolja azt a képet, hogy a jövőben az elektromos áram előállításának módja döntő szerepet kaphat ebben a kérdésben. Az előadás megmutatja a hajtásmódok jövőbeni előnyeit és hátrányait különböző elektromos áram termelési módok mellett. LETÖLTÉS

EPD (Environmental Product Declaration) egy népszerű környezetvédelmi védjegy a világon és Európában is. Magyarországom való alkalmazása kis lemaradással, de elkezdődött. Azon cégek, melyek megakarják tartani versenypozíciójukat vállalják a védjegy megszerzésével járó feladatokat, időbeli-pénzbeli befektetést. Mivel jár ez a munka és hogyan készül? Ebbe enged betekintést az előadás. LETÖLTÉS

Az épületek által okozott környezetterhelés az építési és az üzemeltetési szakaszban is igen jelentős. Az épületek életciklus-elemzése sok szempontból eltér a más termékek esetében alkalmazott módszertantól. Az előadásban áttekintést adunk az IEA EBC Annex 72 nemzetközi kutatási projektről, melynek fő célkitűzése az épületek esetén alkalmazott LCA módszertan harmonizációja és az életciklus szemlélet ösztönzése az építőiparban és az ingatlan szektorban. A projekt céljai i) közös módszertani iránymutatás kidolgozása az épületek életciklusa alatt okozott környezeti hatások értékeléséhez, ii) módszer kidolgozása a környezeti szempontú referencia- és határértékek meghatározásához, iii) iránymutatás az LCA tervezési folyamatba integrálásához, a BIM szerepe, iv) az elérhető adatállomány javítása regionális és nemzeti adatbázisok fejlesztése révén. LETÖLTÉS

A projekt az utca emberének fenntarthatóság iránti érzékenységét az életciklusban való gondolkodás becsempészésével szeretné növelni, elsősorban azokét, akik házépítést, felújítást terveznek. Jelenleg az “utca emberének” ismerete nagyon korlátozott a házak, építés vagy felújítás által előidézett környezeti hatásokról és azok okairól. A projektben egy könnyen használható és érthető oktatási anyag “Gyakorlati tanácsok a fenntartható okos házakhoz és a felújításhoz” és építőanyagokra vonatkozó webes applikáció kerül kifejlesztésre, amely segíti a hétköznapi emberek figyelemfelkeltését és ismereteinek bővítését, környezettudatosságának erősítését. Az oktatási anyag tartalmaz fogalom meghatározásokat, jó gyakorlati példákat, javaslatokat, potenciális költségmegtakarítási lehetőségeket. Szeretnénk rávilágítani arra, miért fontos megvizsgálni a rendelkezésre álló építőanyagokat és azok tulajdonságait életciklus szemléletben, (az építőanyagok kinyerésétől a házak életciklusának végéig, egészen a bontás, vagy a bontásból származó anyagok újra felhasználásig) fenntarthatósági szempontból az építés vagy felújítás előtt. Megítélésünk során az építőanyagokkal kapcsolatos környezeti tudatosság növelése közvetett hatást gyakorol az építőanyag-gyártókra, tervezőkre és kivitelezőkre és segíti a fenntarthatóság felé történő elmozdulást. A most indult projekt 2 éves időtartamú, a projekt koordinátor az LCA Center, partnerek: ÉMI nkft, Ecoinnovazione srl., Bionova ltd. Célközönség elsősorban fiatal családalapítók, házépítést szándékozók. A projekt során több olyan esemény kerül megrendezésre, ahová az érintetteket meghívjuk és az elért eredményeket folyamatosan megosztjuk velük. LETÖLTÉS

Az épületek életciklus-elemzése számos egyedi jellemzővel bír az általános, elsősorban (gyártott) termékeket vizsgáló LCA eljárásokkal szemben. Ilyenek például a hosszú élettartam, az összetevők nagy számossága, az építőiparban jellemző anyagok használata, vagy az épületek egyedisége, mely miatt a tervezés során magas bizonytalansággal lehet csak a környezeti hatásokat előre jelezni. Ezen kérdések vizsgálatával a szakirodalom jelentősen bővült az elmúlt néhány évben. Számos publikáció foglalkozik a tervezők támogatását célzó eljárások kifejlesztésére, melyek segítségével jelentősen csökkenthető az új épületek (beépített és használat közbeni) környezeti hatása. A módszertani kérdéseken túl azonban fontos az LCA eredményeinek megfelelő kommunikációja, interpretációja is. Két ellentétes szempontot jelent például a gyors megértés (egyszerű eredmények) és a transzparens, részletes információközlés kívánalma. Ez utóbbit segíti például a valószínűség jellegű eredmények közlése. Szintén fontos kérdés, hogy az környezeti indikátorok súlyozása az (építész) tervező döntése-e vagy egy kumulált indikátor alapján értékeli a tervet. Az előadásunk során az épületek LCA eredményeinek interpretációs lehetőségeit tekintjük át egy esettanulmányon keresztül, valamint bemutatjuk az ezzel kapcsolatos kutatás jelenlegi állását. A konferencia közönségét egyúttal egy a kutatást segítő rövid kérdőív kitöltésére is invitáljuk, amennyiben a konferencia keretein belül erre lehetőség nyílik. LETÖLTÉS

Mivel a civilizált lakosság életidejének mintegy 80%-át épített környezetben vagy azok által határolt közösségi tereken tölti, az épülethasználók egészségének javítása, megóvása céljából célszerű és kézenfekvő lépés keresni az összhangot a magasan technologizált építés és a természetközeli építés között. Szükséges és időszerű ezért bevezetni egy könnyen használható, gyors értékelést lehetővé tevő eljárást, ami megkönnyítené az építészek és építtetők dolgát egyaránt. A természetes építőanyagok, ezen belül a természetes hőszigetelő anyagok kutatása ma az ökologikus gondolkodás és tervezés homlokterében áll. A természetes hőszigetelő anyagok kutatása mind nemzetközi, mind hazai tudományos és gyártói, felhasználói körökben egyaránt népszerű és időszerű téma. A globális klímaváltozást ma már a mindennapjainkban érzékeljük. Nem lévén egzakt fogódzó a „természetesség” vonatkozásában az európai és a tengeren túli szakirodalomban sem, nem marad más választásunk, mint az, hogy a „természetességet” inverz módon a technologizáltság fokával – például egy a natura-technológia arányát kirajzoló „NAT-TECH” (NTgrad) paraméter bevezetésével – kíséreljük meg jellemezni. Ezt követően, ennek a paraméternek az ismeretében már újragondolható az építőanyagok ökológiai értékelésének módszertana. Ennek fényében pedig megkísérelhetünk a bonyolult és drága értékelő szoftverek helyett egy kézzelfoghatóbb, jobban kezelhető eszközt adni az építész tervezők kezébe. Ezt a célt szolgálja a cikkben részletesebben ismertetésre kerülő “súlyozott műszaki-ökológiai értékelési szám”, ami levezethető a „NAT-TECH” (NTgrad) parameter és további három ökológiai parameter valamint három mindenkori releváns műszaki parameter grafikus ábrázolásából. Ha a felsorolt jellemzőket – alkalmas módon – egy pókháló diagramban ábrázoljuk, akkor a diagram által lefedett terület egyetlen számértékkel – a “súlyozott műszaki-ökológiai értékelési szám” -mal le tudja írni egy döntéshozó számára, hogy melyik anyag választása a leginkább helyénvaló az adott műszaki-ökológiai környezetben. LETÖLTÉS

2019 nyarán térségünkben elsőként Magyarország volt a házigazdája a Solar Decathlon egyetemi csapatok között zajló nemzetközi házépítő versenynek. A Solar Decathlon központi célja a napenergia, a megújuló energiák és az innovatív technológiák alkalmazásával összefüggő építészeti megoldások népszerűsítése az egyetemista csapatok által felépített pályaműveken keresztül. Ez lényegében egy szemléletformálást jelent: felhívni a figyelmet az energiapazarló életmódunk visszafogásának módjaira, amely közül az egyik a lakóterünk energiahatékonyabbá tétele. A Solar Decathlon versenyek történetében az SDE19 az első, amely kifejezetten a meglévő épületek (pl.: sátortetős kockaházak, sorházak, ráépítéssel fejleszthető lapostetős épületek, egyéb lakóépületek) felújítására helyezte a hangsúlyt. A korszerű, környezetbarát megoldásokat megfizethető módon kombináló épületfelújítási modellek beazonosítása napjaink egyik legaktuálisabb építőipari kihívása és társadalmi igénye Európa-szerte és a kontinensen túl. A csapatok 2002 óta minden Solar Decathlon versenyen 10 versenyszámban mérik össze tudásukat és megépített mintaházukat. Az Innováció & Életképesség versenyszám azt értékeli, hogy mennyire ötletesek és újszerűek a projektek szociális, műszaki és gazdasági szempontból, a befektetés megtérülését is szem előtt tartva. A csapatok kihangsúlyozzák az egyes elemek és rendszerek innovatív mivoltát, amelyek a tervezés, fejlesztés, kivitelezés és a szervezés kereteiben hasznosulnak. Miközben a versenyre megépülő házak megjelenésükben és tulajdonságaikban általában sokfélék, mindegyikük jellemzően a mai kor igényeit kielégítő – élhető, környezetbarát módon fenntartható/önfenntartó, emberközpontú – otthon, amely esztétikus formában ötvözi a modern, praktikus és fenntartható családi (minta)ház jellemzőit. A megvalósult projektek olyan látványos és érdekes építészeti megoldásokat mutatnak be, ami a lakosság számára is vonzóvá, izgalmassá teszi az építészetet. Emellett az innovatív megoldások nem csupán az új építkezésekhez, hanem a meglévő hazai épületállomány környezettudatos és költséghatékony felújításához, életciklusuk meghosszabbításához is adhatnak inspirációt. Az ÉMI Tudományos és Technológiai Ipari Parkjában több ház is itt maradt és 2020-ban, megújult formában, újabb házakkal bővülve Mintaház- és élő laboratórium-parkként várja majd látogatóit. LETÖLTÉS

A Solar Decathlon 2019 Házépítőversenyre beküldött pályázatok egyik bírálati szempontja a Circularitás és fenntarthatóság megjelenésének értékelése volt. E kritériumrendszer egyik eleme az életciklus vizsgálatok alkalmazása volt. A sikeresen lezárult verseny során megépült 10 ház, amelyek igyekeztek mindenben megfelelni a kiírói követelményeknek. E rövid tanulmány a versenyre beküldött tanulmányok életciklus elemzéseinek expost értékelésére helyezi a hangsúlyt, vizsgálva, hogy a fenntarthatóság és cirkularitás gyakorlati megvalósítását segítő döntéstámogató eszköz milyen mélységben került alkalmazásra. LETÖLTÉS

Az intenzív növénytermesztés szinte elképzelhetetlen a növényvédő szerek alkalmazása nélkül. Ugyanakkor közismert a talajba, vízbe és levegőbe jutott növényvédőszer-maradékok emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatása. A mezőgazdasági termékek életciklus-elemzésénél hagyományosan az ecoinvent LCI-adatbázisban is használt megközelítést kísérik, amely azt feltételezi, hogy az alkalmazott peszticidek teljes mértékben a talajba kerülnek, a hatóanyagok környezetbeli eloszlásának modellezése pedig a hatásértékelő-módszer feladata. Ez egy egyszerűsített közelítés, hiszen az LCIA-módszerek általában nem veszik figyelembe az adott terület sajátosságait és más befolyásoló tényezőket sem, mint például a kijuttatás technikáját és időpontját. A PestLCI 2.0 szoftver megjelenésével lehetővé vált a növényvédőszer-felhasználás esetspecifikus modellezése, hiszen a peszticidek fizikai-kémiai tulajdonságai mellett, figyelembe veszi az adott hely környezeti jellemzőit (időjárás, topográfia, a talaj fedettsége, szervesanyag- és nedvességtartalma stb.), a permetezőgép típusát, a kijuttatás idejét és a haszonnövény fejlettségi állapotát. A megadott adatok függvényében a szoftver kiszámítja a felszívódás és lebomlás mértékét, illetve a növényvédőszer-maradékok megoszlását a környezeti elemek (levegő, felszíni víz, talajvíz) között. A kutatás célja néhány fontosabb mezőgazdasági termék (búza, kukorica, árpa, burgonya és hagyma) példáján bemutatni a kiválasztott közelítés (ecoinvent vs. PestLCI 2.0) hatását az LCA-eredményekre. A mezőgazdasági termékek leltáradatait az ecoinvent 3.4-es adatbázis szolgáltatta, amelyben módosítva lettek a peszticidek környezeti megoszlására vonatkozó adatok a PestLCI 2.0 szoftverrel kapott adatok alapján. A termékek hatásértékelése a ReCiPe 2016-os LCIA-módszerrel történt. Az eredeti és a módosított ecoinvent folyamatok eredményeinek összevetéséből megállapítható, hogy a peszticidek változó környezetbeli eloszlása kizárólag a toxicitással kapcsolatos köztespont-kategóriák eredményeit befolyásolják. Ellentétben az ecoinvent közelítéssel, amely azt feltételezi, hogy a peszticidek teljes mértékben a talajba kerülnek, a PestLCI 2.0 szoftver szerint a peszticidek jelentős része felszívódik/lebomlik, és csak a maradék mennyiség kerül a vízbe vagy a levegőbe. Ennek ellenére, a PestLCI 2.0 szoftveren alapuló számítások minden egyes termék és valamennyi toxicitással kapcsolatok kategória esetében magasabb hatást mutatott ki. Ez azzal magyarázható, hogy a ReCiPe 2016-os módszer a vízbe és a levegőbe történő kibocsátásokat jelentősen magasabb jellemzési tényezőkkel értékeli, mint a talajba történő kibocsátásokat. A PestLCI 2.0 alkalmazása elsősorban olyan esetekben indokolt, amelyek a peszticidek hatását tanulmányozzák, illetve azon esettanulmányoknál, amelyeknél a peszticidek hatása várhatóan nem elenyésző. A PestLCI 2.0 hiányossága, hogy jelenleg nem alkalmas a szervetlen hatóanyagú peszticidek modellezésére, továbbá az, hogy az Európában használatos csaknem 500 növényvédőszer-hatóanyag közül jelenleg mindössze 105 hatóanyag modellezésére alkalmas. LETÖLTÉS

A világ népességének növekedésével párhuzamosan emelkedik az élelmiszerre, azon belül is a hús által biztosított magasabb tápanyagtartalom előállítására vonatkozó igény is. A sertéstenyésztés ezért egy komplex és sarkalatos szektora az élelmiszer ellátásnak. Az állatok felnevelésének egyik legfontosabb faktora a megfelelő fehérjeellátás, melynek kielégítésére a mai napig leginkább szóját használnak. A Magyarországi szója előállítás nem tudja kielégíteni teljes mértékben a hazai igényeket, így importálni kell a hiányzó szója mennyiséget. Ez a szállítás tetemesen megnöveli a környezeti hatásokat és természetesen a költségeket. Ezt felismerve, egyes vállalatok szeretnék működésüket a felmerülő új igényekhez úgy alakítani, hogy ez gazdaságilag is megtérülő legyen számukra. Az alternatív takarmányok alkalmazása erre jelenthet megoldást, mellyel kiváltható a drágább import és egyúttal eleget lehet tenni a napjainkban magasabb prioritást élvező környezeti szempontoknak is. Jelen tanulmány, ezt a lehetőséget szeretné bemutatni egy hazai pilot beruházáson elvégzett életciklus elemzésén keresztül. LETÖLTÉS

Feladatom célja egy magyarországi napelempark életciklus-elemzésének elkészítése és annak részletes bemutatása volt. A napelemparkok a megújuló energiaforrások hasznosításának egyik legnépszerűbb képviselői. Világszerte egyre növekvő tendenciát mutat a napelemes rendszerek telepítése. Főként a fejlett országokban a zöld energiák felhasználására korszerű technológiákat alkalmaznak. Úgy gondoltam, hogy ma már az elsőre környezetbarát technológiának tűnő energiatermelést is érdemes életciklus elemzéssel megvizsgálni, hogy tudatában legyünk annak részletes környezetterhelési hatásaival, elkerülve annak veszélyét, hogy míg egy előnyt nagyon kiemelünk, közben valamilyen hátrányt rendkívül nem veszünk figyelembe. Továbbá érdemes a megújuló energiát felhasználó technológiákat életciklus-elemzéssel összehasonlítani. A vizsgálataimat az életciklus-elemzés fő pontjain keresztül végeztem. A cél és rendszerhatárok kijelölésénél a főbb folyamatok is megfogalmazódtak. A naperőmű egyes elemeinek gyártását vettem kezdőpontnak, mely a világ különböző pontjain történik, minden öntészeti, szerelési munkát ide kell számítani. Részletesebben a naperőmű telepítésével foglalkoztam, mert a naperőmű telepítő cég tudta számomra a legtöbb információt biztosítani. Az egyes folyamatok között szállítási folyamatok kerültek beépítésre. Az üzemeltetés szakasza 25 évre szól. A hulladékkezelési és újrahasznosítási folyamatok megoldásai egyelőre nyitottak, azok lehetőségeit is vizsgáltam. Leltárkészítésnél a naperőmű telepítését vettem kiindulópontnak. Célom az volt, hogy a telepítéshez szükséges minden elemet összegyűjtsem. Az elemzéseimhez az openLCA program 1.6.3-as verzióját választottam. Az Ecoinvent 3.4 volt az importált adatbázis. Az elemzéshez a termékrendszerem referencia célértékét 1 kWh-ra állítottam be. Továbbá az „As defined in processes” allokációs beállítást és a CML 2001 w/o LT hatásvizsgálati módszert választottam. A kapott eredményeket diagramokon keresztül mértem össze a magyar villamosenergia-mix környezetterhelési mutatóival, melyek alapján összességében elmondható, hogy a naperőmű teljes életútja során, a magyar villamosenergia-termelésbe rendszerkiegyenlítés nélkül való lépésével csökkenti a környezetterhelési mutatókat, kivéve a humán-toxicitási értéket. Melynek jelentőségét normalizációval érdemes felmérni. Továbbá ez az érték a napelem panelek-és a tartószerkezet-gyártás valamint az újrahasznosítási folyamatok környezetkímélőbb megoldásainak keresésére ad okot. LETÖLTÉS

Az elmúlt hónapokban, miközben arról hallunk, hogy az elektromobilitás mennyire fejlődik és milyen eredményesen terjed, számos olyan hír is jelent meg, amely kétségbe vonja az üveghatású gázok (ÜHG-k), elsősorban a CO2 kibocsátás csökkentő hatását. Az előadásban azt szeretnénk bemutatni, hogy ezek az egymásnak sokszor ellentmondó hírek hátterében milyen számítások állnak és milyen gondolatmenetek alapján vonnak le a következtetéseket. Az előadás keretén belül a technológia mai állását mutatjuk be, csak a főbb szegmensekre a gyártásra, az energiatermelésre és tárolásra fókuszálva az életciklus értékelés (LCA) bemutatásával. A változatos szakirodalmi adatokat felhasználva tíz különböző szcenáriót mutatunk be a BEV-ek környezeti hatásainak ellentmondásos megítélésének szemléltetésére. LETÖLTÉS

Az élzárás a lapalkatrészek gyártási folyamatának részét képezi. Mivel a faiparban lényeges technológiai művelet, ezért környezeti hatása sem elhanyagolható. Az életciklus értékelés lehetővé teszi a faipari termékek és a hozzájuk kapcsolódó gyártástechnológiák fenntarthatóságának és környezeti minőségének megállapítását. Az előadás összehasonlító LCA vizsgálatot mutat be egy korszerű élzárógép technológiai műveletét követve. LETÖLTÉS

LETÖLTÉS

Mostanra sokakat elért az ökoszorongás. Szeretnének tenni a környezetünk védelme érdekében, de nem tudják, mit vagy hogyan, kétségeik vannak minek lehet valódi hatása. Idén az Európai Hulladékcsökkentési hét! kiemelt témája a környezettudatos szemléletformálás, az oktatás a hulladékkeletkezés megelőzése érdekében. A BME Energetikai Gépek és Rendszerek erre a hétre szervezett szemléletformáló akciója a “Háztartásunk láthat hulladékai”, mely akció keretében az érdeklődők kiszámíthatják a GaBi ts szoftverben Professional adatbázissal alkotott LCA modell eredményei alapján készült számító táblával saját háztartásuk energia- és vízfogyasztása, az autózásuk láthatatlan hulladékainak, és a kommunális hulladékuk okozta környezetterhelést. Az eredmények közérthető vizualizációja segítségével könnyen azonosíthatják a kritikus pontokat, kísérletezhetnek a változtatásaik milyen eredményt hoznak. LETÖLTÉS